Már egészen kicsi koromtól kezdve különleges viszony fűzött a könyvekhez. Amíg más gyerekek legóztak vagy éppen bicikliztek, én a nappali sarkában ültem egy mesekönyvvel az ölemben, és próbáltam kibetűzni, amit akkor még szinte elolvasni sem tudtam. Később, amikor már valóban megtanultam olvasni, kinyílt előttem egy új világ. Nem volt szükségem különösebb ösztönzésre, a betűk és a történetek magukhoz vonzottak. Már az alsó tagozat végére elolvastam az iskolai kötelezőket – és őszintén szólva a nem kötelezőket is. Kamaszkoromban sem változott ez. Akkoriban sokan a számítógép elé ültek vagy a barátokkal lógtak a téren vagy a focipályán, de én legtöbbször inkább a könyveimet választottam. Néha úgy tűnt, kimaradok valamiből, de belülről mindig is azt éreztem: nekem így jó. Imádtam elmerülni egy-egy könyv világában, végigkísérni egy szereplő sorsát, vagy felfedezni egy új univerzumot, amit addig nem ismertem. Akkoriban kezdtem el naplószerű jegyzeteket írni azokról a könyvekről, amiket elolvastam – saját magamnak, hogy később is emlékezzek, mit gondoltam róluk. Az érettségi felé közeledve egyre világosabbá vált, hogy az irodalommal szeretnék komolyabban is foglalkozni. Nemcsak a regények, hanem az esszék, a kritikák, a líra, sőt, még az irodalomelmélet is érdekelt. Így lettem végül irodalom szakos. Az egyetemi évek alatt még inkább elmélyültem az olvasás világában, már nemcsak az élmény szintjén, hanem elemző módon is közelítettem a szövegekhez. Megtanultam máshogy olvasni: nemcsak a történetre figyelni, hanem a formai megoldásokra, az utalásokra, a szerzői szándékra is. Ez nem elvett az olvasás élményéből, inkább újabb dimenziókat nyitott meg előttem. A könyvek iránti szenvedélyem máig nem csökkent – sőt, talán még intenzívebb lett. Az elmúlt évben úgy döntöttem, megosztom másokkal is, amit az olvasás számomra jelent, és elindítottam egy könyves blogot. Itt rendszeresen írok azokról a kötetekről, amelyek valamiért megérintettek, elgondolkodtattak vagy épp felkavartak. Nem szorítkozom csak a szépirodalomra: ugyanúgy szerepelnek bejegyzések ismeretterjesztő művekről, tudományos munkákról, vagy akár pszichológiai és társadalomtudományi szakkönyvekről is. Néha kapok visszajelzéseket is, ami különösen jólesik, mert ilyenkor érzem, hogy nemcsak magamnak írok, hanem másokat is inspirálhatok arra, hogy kézbe vegyenek egy-egy könyvet, amit ajánlottam. Bár sokszor érzem, hogy a világ rohan, és az olvasás háttérbe szorul a képernyők, és (a szintén állandó képernyő nézegetéssel járó) sok munka mellett, mindig figyelek arra, hogy a könyvek ne szoruljanak a háttérbe, hanem továbbra is központi szerepet töltsenek be az életemben.
Székhelyszolgálat Budapesten? Igen!
Újabban elkezdett érdekelni a cégek világa is, és több szakkönyvet elolvastam a témában, amelyekről aztán posztoltam is a blogomon. Megismerkedtem sok alapfogalommal, pl. a székhelyszolgáltatással, és azzal is, hogy székhelyszolgálat budapest városában is létezik. Sokat böngésztem a Gross Office Kft. weboldalát is, ami segített abban, hogy többet tudjak meg a cégekről. Az elmúlt másfél évtizedben több ezer vállalkozás választotta ezt a szolgáltatót, amikor székhelyszolgáltatási megoldást keresett. A hazai piacon kialakított működési modelljének köszönhetően a székhelyszolgálat ma már országszerte, több mint egy tucat megyében, valamint Budapesten is jelen van, így az ügyfelek helyben intézhetik az ügyeiket. A folyamatos terjeszkedés és az évek óta tartó stabil működés azt bizonyítja, hogy Magyarországon is elérhető a professzionális, mégis megfizethető székhelyszolgáltatás.
A társaság célja nem csupán az, hogy elérhető árakat kínáljon, hanem az is, hogy ezzel párhuzamosan magas színvonalú szolgáltatást nyújtson. A budapesti irodák mellett már számos nagyvárosban – például Győrben, Debrecenben, Pécsen vagy Székesfehérváron – is lehetőség van a személyes ügyintézésre, így nem szükséges a fővárosba utazni egy szerződéskötés miatt. Az árképzés rugalmas, többféle csomag közül lehet választani, akár kedvezményes havi díjért is, amennyiben valaki nem kér postázást vagy elektronikus továbbítást. Több önkormányzatnál a cég bejegyzése miatt a lakásra kivetik az építményadót, akkor is, ha az adott ingatlant nem használják ténylegesen irodaként. A székhelyszolgáltatás igénybevételével ez a költség elkerülhető. Ugyanez igaz a közüzemi díjakra is: ha a vállalkozás a lakásba van bejelentve, a szolgáltatók gyakran üzleti tarifát alkalmaznak, ami lényegesen magasabb lehet. A székhely leválasztásával ez a probléma is megoldódik. Kiemelt előnyt jelent az iparűzési adó alól mentesített településen, például Újlengyelen bejegyzett székhely. Az ilyen konstrukció különösen előnyös a szolgáltató cégeknek, ahol az árbevétel arányában jelentős megtakarítás érhető el. A földrajzi távolság nem jelent akadályt, hiszen a szolgáltató kényelmi megoldásokkal – például rendszeres postázással – biztosítja, hogy az ügyfél minden küldeményt megkapjon. A díjcsomagokhoz rendszerint bónusz hónap is jár, akár fél éves előfizetés esetén is. Ez a gesztus hosszú távon is kifejezi az ügyfélközpontú hozzáállást. Ezen felül a levelek havi rendszerességű postázása, amelyet sok más szolgáltatónál külön díjért kínálnak, itt alapból a csomag része, így nincs rejtett költség, sem kellemetlen meglepetés. A szerződéskötés rendkívül egyszerű: az ügyfél akár az egyik vidéki irodában is aláírhatja a szükséges dokumentumokat, sőt, egyes esetekben online is lehetséges a hozzájáruló nyilatkozat kiadása, így a személyes megjelenés sem kötelező. Ez a megoldás tehát nemcsak költséghatékony, hanem kényelmes és jogszerű alternatívát kínál minden vállalkozás számára, amely szeretné elkerülni a saját ingatlanhoz kötődő terheket és bonyodalmakat.
A székhely minden cég működésének alapköve, hiszen ez az a hivatalos hely, ahol a vállalkozás elérhető, és ahová a hivatalos küldemények érkeznek. A hatályos jogszabályok értelmében – így például a Polgári Törvénykönyv és a cégekről szóló törvény – minden cégnek rendelkeznie kell egy székhellyel, amelyet a cégnyilvántartásban is szerepeltetni kell. A bejegyzés során nemcsak a cím, hanem az egyéb azonosítók (például emelet, ajtó) is pontosan megadásra kerülnek. A magyarországi vállalkozások csak akkor jegyezhetők be, ha székhelyük belföldön található, ez alól nincs kivétel. Ugyanígy a külföldi cégek hazai fióktelepei, illetve kereskedelmi képviseletei is önálló nyilvántartásba vétel alá esnek, és esetükben is szükséges hazai székhelyet megadni. Ez biztosítja az átláthatóságot és a hatósági elérhetőséget. A székhely nem csupán adminisztratív adat, hanem joghatásokkal is jár: meghatározza, melyik cégbíróság rendelkezik illetékességgel, illetve bírósági eljárások során is kiindulópontként szolgál. A székhely mellett a cégek dönthetnek úgy, hogy működésüket más címeken – telephelyeken vagy fióktelepeken – is végzik. A telephely ugyanazon a településen helyezkedik el, mint a székhely, míg a fióktelep egy másik településen, akár külföldön is lehet. Ezek létesítéséről és módosításáról mindig be kell nyújtani a megfelelő dokumentumokat a cégnyilvántartásba. A törvényi kötelezettségek közé tartozik az is, hogy minden székhelyen, telephelyen és fióktelepen ki kell helyezni a cégtáblát, jól látható módon. A székhelymódosítás, új fióktelep létesítése vagy megszüntetése a társasági szerződés módosítását is igényli, amelyhez rendszerint elegendő a taggyűlési határozat. A székhelyszolgáltatás külön kategóriát képvisel: olyan esetben alkalmazzák, amikor a vállalkozás nem használ saját ingatlant, és a székhellyel kapcsolatos kötelezettségeket egy külső szolgáltató látja el. A szolgáltató vagy kizárólagos tulajdonosként, vagy bejegyzett használati joggal rendelkezőként biztosítja az ingatlant. A vonatkozó rendelet előírja, hogy a szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni, és a céges dokumentumokat elkülönítve kell tárolni. A szolgáltató feladata a postai küldemények átvétele, továbbítása, a cég nevére szóló cégtábla kihelyezése, valamint a dokumentumok nyilvántartása és visszaszolgáltatása a szerződés végén. A székhelyszolgáltatás bejelentése a NAV felé kötelező. A bejelentés során több adatot is meg kell adni, például a szolgáltató nevét, székhelyét, adószámát, és a szerződés kezdetét. Ha a NAV hiányosságot talál, felszólíthat a bejelentés visszavonására vagy a szolgáltató cseréjére. Ezért különösen fontos, hogy minden székhelyszolgáltató jogszerűen működjön, és be legyen jelentve a hatóság felé.