A kisgyerekek még csak képeskönyveket nézegetnek, hallgatják anyukájuk meséit, amelyet felolvas nekik a könyvekből, aztán eljön az a csodálatos pillanat, amikor a gyerek már nem csak a képeket nézegeti, hanem a betűknek jelentésük lesz és összeállnak egy szöveggé, történetté, majd pedig meseországgá. Talán 5 éves lehettem, amikor először került olyan könyv a kezembe, amit el tudtam olvasni, ez volt a Bóbita verses kiskönyv Weöres Sándor tollából. Az általános iskolát már úgy kezdtem, hogy hosszabb szövegeket, meséket el tudtam magamtól olvasni, de írni akkor nem tudtam még. A kötelező olvasmányos egymás után jöttek és én csak úgy faltam a könyveket, számomra ez egy utazás volt fantáziavilágba, teljesen elmerültem benne. Szüleim sokszor mondták nekem, hogy menjek ki játszani a többi gyerekkel az utcára, de és inkább bent maradtam és kalandoztam egyet Jules Verne regényeiben.
Szüleim foglalkozása sem állt egyébként messze a könyvektől, édesapám író volt, édesanyám pedig könyvtárosként dolgozott egy belvárosi könyvtárban. Mindkettőjüknek nagyon elege volt már a kiszolgáltatott munkából, mivel alkalmazottként dolgoztak, nem tudták beosztani kellőképpen az idejüket, édesapám elkezdett egyéni vállalkozásba fogni és saját írásba fogott, ekkor még a főállása mellett.
Egy napon mentem be édesanyámhoz a könyvtárba újabb detektívregény kölcsönzése reményében, elgondolkoztam azon, hogy mennyire jó lenne, ha a saját magunk ura lehetnénk és nem függnénk a munkaadónktól. Éppen a Bem rakparton sétálgattam, amikor megláttam egy cégalapítással foglalkozó szolgáltató céget, betértem hozzájuk.
Nagyon kedvesen fogadtak, elmondták, hogy időpont egyeztetést követően tudnak fogadni szakemberekkel, ügyvéddel és egy konzultáció keretein belül el tudják mondani, mi kell ahhoz, hogy saját vállalkozást indítsunk. Foglaltam is egy időpontot, otthon részletesen tudtam tájékozódni a konzultációról és a szolgáltatásokról a topcegalapitas.eu/szekhelyszolgaltatas webhelyen, majd pár napon belül elmentem hozzájuk szüleimmel.
A személyes konzultáción elmondták az összes jogi, pénzügyi tudnivalót a bt-ről meg a kft-ről, végül mi úgy döntöttünk, hogy egy egyszemélyes kft-t indítunk édesapám nevén, tehát ő lett az ügyvezető, mi pedig majd alkalmazottak leszünk édesanyámmal. Volt otthon nyomdagépünk, könyvkötéshez jópár eszközünk, papírjaink, tinta stb, az ügyvéd biztosított minket attól, hogy ezeket az eszközöket apportálhatjuk a vállalkozásba, tehát ezeknek az értéke részét fogja képezni a kft törzstőkéjének, aminek minimális összege egyébként 3 millió Ft kell, hogy legyen, ezt az összeget 2 éven belül kell biztosítani a kft számára.
A székhely kérdésében kissé tanácstalanok voltunk, mivel bérelt lakásban lakunk és bérelt műhelyben dolgozunk majd. A Topcegalapitas.eu-nak volt erre is megoldása, székhelyszolgáltatást ajánlanak olyan esetre, ha valaki valamilyen okból kifolyólag nem tud székhelyet biztosítani cége számára. A székhelyszolgáltatás nem csak egyszerűen a papírokon jelenik meg, kapcsolódik hozzá adminisztratív, irodai támogatás, emellett modern, kényelmes tárgyalókat is lehet foglalni az épületen belül. Lehetett választani pesti vagy budai székhely között, mi a budait választottuk, mert annak presztízse magasabb, tárgyalópartnereinket lehetőségünk lesz professzionális környezetben fogadni.
Az ügyvéd bejegyezte a vállalkozást a cégbíróságon, pár napon belül kaptunk is adószámot és nyithattuk a bankszámlát, mellyel már meg is kezdhettük a tevékenységünket.
Eleinte még megtartottuk a civil állásunkat, mert nem voltunk benne biztosak, hogy működni fog a könyvkötő és kiadó vállalkozás, de szerencsénkre hamar találtunk partnereket, megrendelőket. Kis idő elteltével már teljes gőzzel dolgozhattunk kizárólag a saját, családi vállalkozásunkban, és ami a legjobb, hogy jutott idő bőven szeretett könyveink olvasására is.